Keresés
  • Mircse Andrea

A szabad akarat labirintusában ─ létezik tudatos epigenetika?

Noha John Locke és Jean-Jacques Rousseau, felvilágosodás korabeli filozófusok úgy vélték, üres lapként, tabula rasaként jövünk a világra, amelyre csak a környezet ír tartalmat, Darwin óta tudjuk, óriási a genetikai örökségünk. Manapság már felesleges az öröklés-környezet (nature-nurture) vita, mivel a tudományban a genetika és a környezet kölcsönhatásait kell megvizsgálnunk.

Hogyan tudjuk a pszichoszociális, környezeti, életmódbeli tényezők hatásait biológiai szinten megragadni? Az epigenetikai folyamatok és olyan epigenetikai módosulások, mint a neuroplaszticitás, vagyis az a tulajdonsága az idegrendszernek, hogy képes újraszerveződni, egyaránt tartalmazzák a választ a kérdésre (Rigó, 2020). De mi is az az epigenetika? „Az epigenetika azokkal a génműködést befolyásoló tényezőkkel és változásaikkal foglalkozik, amelyek örökletesek, és nem a DNS nukleotidsorrendje által meghatározottak. E tényezők összessége az epigenom.” (Venetianer Pál, 2014) Falus András (2015) meghatározásában pedig „Az epigenetikai szabályozás azon változások összességét jelenti, amely a környezet hatására szabályozza az örökölt információk aktivitását, bekapcsolhatja, felerősítheti vagy akár lecsendesítheti, sőt ki is kapcsolhatja azokat.” Az epigenom olyannyira környezetfüggő, hogy még az egypetéjű ikreknél is különbözik, különbözősége pedig a kutatások alapján koruk előrehaladtával együtt nő (Venetianer, 2013). Az epigenetikához tartoznak a környezeti tényezők és életmód hatásai is: ilyenek a kemikáliák, gyógyszerek, fény, hang, táplálkozás, sport, meditatív technikák. Az epigenetika az evolúcióbiológiától az élelmiszerkémián át a vallásig és filozófiáig foglalkoztatja a szakembereket (Babay, 2020). Az epigenetikai hatás során, noha a DNS, vagyis a dezoxiribonukleinsav nevű örökítőanyagunk nukleotidsorrendje, tehát a szerkezete nem változik meg, a környezeti hatások a génekben kovalens, a génműködésre ható változásokat idéznek elő. Ezek a hatások átadódhatnak a sejtről az utódsejtre (Babay, 2020). Varga Katalin (2011) szerint transzgenerációs hatásnak nevezzük azt, amikor olyan egyéneknél is megfigyelhetővé válik a traumatizáltság hatása, akik nem voltak kitéve ilyen hatásoknak. Őseik örökítették tovább a traumát. A szakemberek így beszélnek transzgenerációs traumáról (TGT), mely elsősorban a holokauszttúlélők gyerekeit érinti (Varga, 2011). A gének kifejeződését befolyásoló hatások tehát olyan erősek lehetnek, hogy képesek átörökíteni a megváltozott génexpressziót. Falus András szerint azonban a gén expressziója, kifejeződése tudatosan alakítható, ezt nevezi tudatos epigenetikának.


Az öregedésre, hosszú élettartamra, a rák előfordulására például epigenetikailag kihat az étrend, a pszichológiai állapot, a különböző terápiák, kemikáliák, így a különböző ételek, de a szociális státusz, szociális kapcsolatok, droghasználat és a különböző betegségek is. A testedzés továbbá olyan epigenetikai módosulásokat okoz az agyban, immunrendszerben, izmokban, melyek transzgenerációsan tovább öröklődnek. A szociális magány megnöveli azon gének expresszióját, melyek a gyulladásos folyamatokat szervezik, ezt a hatást a mindfulness, vagyis tudatos jelenlét alapú módszerek fordíthatják meg (Babay, 2020). Hogyan gyakorolhatnánk mi magunk tudatosan az epigenetikát? Úgy, hogy tudatosan változtatunk az életmódunkon. Ezen alapszik Magyarországon az EDUVITAL egészségnevelő program is, melyben kiemelik, hogy „az örökölt genetikai, az egészséget befolyásoló jellegzetességek érvényesülésére az élet során adódó (nem örökölt, viszont reverzibilis) környezeti hatások döntően módosíthatnak” (Falus és mtsai, 2019). Ezek az epigenetikai változások pedig kihatnak mind a fizikai, mind pedig a mentális egészségünkre. Mit jelent ez sorsunkra, szabad akaratunkra nézve? Kőváry Zoltán klinikai szakpszichológus szerint a pszichológus feladata, hogy segítsen valakinek átírni élete regényét. Sokszor valóban terápiára van szükségünk ahhoz, hogy újraírjuk életünket, nem csoda, hogy a terápia is az epigenetikai hatásokhoz sorolandó. Szondi Lipót analitikus emellett úgy vélte, felülírhatjuk kényszersorsunkat, melyet őseinktől kapunk, valami egészen egyedit hozva létre (HVG Extra Pszichológia, 2021). Ehhez azonban tudatosításra és tudatos életmódra van szükség: meg kell ismernünk öröklött sérülékenységünket és ez alapján befolyásolhatjuk azt különböző környezeti hatásokkal. Az epigenetikai hatások mind-mind újraírhatják forgatókönyvünket. Az életmód átszervezése segíthet minket abban, hogy módosítsuk génjeink kifejeződését, ezáltal gyakorolva a szabad akaratot sorsunk felett életünkben.




Felhasznált irodalom

Falus, A. (2015). Mit öröklünk és mit nem? Perspektíva és realitás. Magyar Tudomány, 176(6), 674-679.


Falus, A., Mészárosné Darvay, S., Lukács, Á., Feith, H. J., TANTUdSZ munkacsoport (2019) Életmód és egészségnevelés az Eduvital gyakorlatában; Tudatos epigenetika. Magyar Tudomány 180(10).


Babay, K. (2020). Epigenetika. [PowerPoint bemutató]. PPK, ELTE.


HVG Extra Pszichológia (2021). Jobb sorsot akarunk, mint az őseink? Javíthatunk az életregényünkön. HVG Pszichológia Magazin.


Rigó, A. (2020). Változások ─ Neuroplaszticitás és epigenetika egészségpszichológiai szemüvegen át. [PowerPoint bemutató]. PPK, ELTE.


Varga, K. (2011). A transzgenerációs hatások az epigenetikai kutatások tükrében. Magyar Pszichológiai Szemle, 66(3), 507-532.


Venetianer, P. (2013). Az emberi genom. Akadémiai Kiadó.

4 megtekintés0 hozzászólás