FelnÅ‘ttkori problémák
Szorongásos zavarok
-
Pánikzavar - rohamokban jelentkezÅ‘ heves szorongás, ami légszomjjal, szívdobogás érzéssel, halálfélelemmel jár. Részletesebben.
-
Generalizált szorongás - állandóan jelen lévÅ‘ szorongás, ami nehezen köthetÅ‘ bármihez. Részletesebben.
-
Fóbiák - irracionális félelem tárgyaktól, helyzetektÅ‘l (pl. agorafóbia, szociális fóbia, félelem a magasságtól, pókfóbia stb). Részletesebben.
-
Kényszergondolatok, kényszercselekvések - OCD - A kényszergondolatok olyan visszatérÅ‘ gondolatok, képek, amik betörnek a tudatba és az egyén én-idegennek, nem sajátjának éli meg. A kényszercselekvések olyan tevékenységek, amiket az egyén valamilyen baj elhárításának érdekében, szorongásának oldására tesz, bár annak
-
​racionalitásában Å‘ is kételkedik (tisztasági kényszerek, pl. kézmosás, ellenÅ‘rzési kényszerek, pl. gázcsapok többszöri ellenÅ‘rzése, bejárati ajtó fix számú ellenÅ‘rzése stb.). Részletesebben.
-
Szociális szorongás - társas helyzetekben jelentkezÅ‘ erÅ‘s szorongás a megszégyenüléstÅ‘l, attól, hogy mások mit gondolnak majd. Részletesebben.
-
Poszttraumás stresszzavar - PTSD - traumát követÅ‘ szorongásos probléma, ahol a traumát átélt személy emlékbetörésektÅ‘l, folyamatos készénléti állapottól, rémálmoktól és alvászavartól szenved. Részletesebben.
​​
Depresszió
Rossz hangulat, „üresség" érzése, motiváció, energia hiánya, alvási, evési szokások megváltozása (több vagy kevesebb lesz a korábbinál). Negatív gondolatok önmagára, a világra és a jövÅ‘re vonatkozóan. Részletesebben.
-
Szülés utáni depresszió - a szülést követÅ‘ hormonális változások és a kezdeti idÅ‘k „alvásmegvonása" veszélyeztetetté teszi a kismamákat, hogy depressziót éljenek meg. Itt a fenti tünetek mellett megjelenhetnek agresszív gondolatok, vagy erÅ‘teljes aggodalmak a babával kapcsolatban. A szülés utáni depresszió kezelése különösen fontos az anya-gyerek kapcsolat megfelelÅ‘ alakulása érdekében. Részletesebben.
​
Alvászavarok - nehézségek az elalvással, átalvással. Reggeli szorongás vagy ébredési szorongás leküzdésében is segítünk. Részletesebben.
​
Életvezetési problémák, krízis
Bárkinek az életében elérkezhet egy olyan pont, amikor a külsÅ‘ életesemények „feltorlódnak", nehézséget okoz átlátni a helyzetet, megfelelÅ‘ döntéseket hozni. Ezek az állapotok általában érzlemi válságként is jelentkeznek, enyhébb szorongásos, hangulati, pszichoszomatikus tünetek is megjelenhetnek.
​
Kapcsolati problémák
A terápiára jelentkezÅ‘k jelentÅ‘s részének okoz gondot, hogy közeli kapcsolatokat alakítsanak ki, vagy tartsanak fennt hosszabb idÅ‘n keresztül, ami miatt sokszor magányosnak, elhagyatottnak érezhetik magukat.
​
Pszichoszomatikus problémák
A test és a lélek egymással bonyolult kölcsönhatásban áll. Így egyrészt léteznek olyan testi betegségek, amik lelki-érzelmi tüneteket is okoznak, másrészrÅ‘l bizonyos ki nem fejezett érzések, indulatok, konfliktusok testi tünetek képében is jelentkezhetnek. Részletesebben.
​
Szexuális problémák
A szexuális életben gondot okozhat a vágy, az izgalmi fázis, az orgazmus és az azt követÅ‘ ellazulás szakasza. A szexuális problémák sok esetben a pár bevonásával kezelhetÅ‘k a leghatékonyabban. Pszichológiai rendelÅ‘nkben ezt teljes diszkrécióval kezeljük. Részletesebben.
​
​
Gyerekkori problémák
Szorongás
A gyermekeknél a fokozott aggodalom, készenlét a felnÅ‘ttekhez hasonló képet mutathat, de elÅ‘fordulnak tipikusan gyermekkori aggodalmak (félelem a sötéttÅ‘l, elalvástól, egyedülléttÅ‘l, iskolai teljesítménytÅ‘l stb.). Gyerekeknél is jelentkezhetnek pánikrohamok, kényszergondolatok, cselekvések. Részletesebben.
Magatartásproblémák
Gyerekek és fiatalok sok esetben az érzelmi feszültségeket, bennük élÅ‘ indulatokat viselkedéses szinten vezetik le - szóban vagy tettlegesen agresszívebbé válnak. Emögött azonban sok esetben akár depresszió is húzódhat. Részletesebben.
Fejfájás, hasfájás
Fiatal korban is elÅ‘fordul, hogy az érzelmi feszültségek testi tüneteket okoznak. Az egyik leggyakoribb ilyen tünet gyerek- és fiatalkorban a fej- vagy hasfájás, ami nagyon gyakran teljesítményhez (pl. iskolai teljesítménnyel kapcsolatos elvárások) vagy iskolai konfliktusokhoz kapcsolódnak. Fontos ugyanakkor figyelembevenni, hogy étel-intolerancia, különösen a hisztamin intolerancia is okozhat ilyen tüneteket. Részletesebben.
​
Vizelet- és székletürítési problémák
A korábban már szobatiszta gyermek esetén az újra elÅ‘forduló éjszakai, vagy néha nappali bepisilés, illetve a székletvisszatartás sok esetben érzelmi problémákra utalhat. Az orvosi okok kizárását követÅ‘en pszichológiai vizsgálatok segíthetnek a háttérben húzódó okok feltárásában.
​
Beilleszkedési nehézségek
A bölcsÅ‘débe, óvodába, iskolába lépés a legtöbb gyermek számára nagy változást jelent, amihez alkalmazkodnia kell, ez pár hónapig is elhúzódhat. Vannak azonban olyan gyerekek, fiatalok, akik a társas közegekben hosszabb idÅ‘n keresztül sem boldogulnak. Ennek hátterében számos tényezÅ‘ állhat, melynek feltárása pszichológiai módszerekkel lehetséges.
​
Iskolafóbia
A beilleszkedési nehézség szélsÅ‘séges esete, amikor a gyermek vagy fiatal retteg iskolába menni, reggelente különféle testi tünetet tapasztal meg (pl. fejfájás, hasfájás, hányás, hasmenés, ájulás), hevesen tiltakozik az iskolába indulás ellen. A problémát érdemes minél hamarabb kezelni, mert minél tovább marad el az iskolába járás, annál nehezebb a folyamatot visszafordítani. A pszichológiai kezelés mellett felmerülhet a pszichiátriai kezelés szükségessége is.
​
Hiperaktivitás (ADHD)
A figyelemhiányos hiperaktivitás tünetegyüttese három területen jelentkezik: a gyermek nem tud tartósan és koncentráltan figyelni, mozgékony és impulzív (nem tud várni, mindent azonnal szeretne). A tünetegyüttes hátterében az idegrendszer eltérÅ‘ fejlÅ‘dése, nagyon gyakran a szenzoros integráció zavara áll. A fejlesztést fiatalabb életkorban leginkább a mozgásfejlesztés jelenti. Pszichológiai problémák inkább következményesen alakulnak ki, pl. alacsonyabb önértékelés. Ez már pszichológiai kezelést is igényelhet.
​
Autizmus spektrumzavar (ASD)
A tipikustól eltérÅ‘ idegrendszeri fejlÅ‘dés minÅ‘ségi eltéréseket okoz az autizmussal élÅ‘k kommunikációjában és társas kapcsolataiban, továbbá rugalmatlanná teszi a gondolkodást és viselkedésszervezést. Ez gyermekkorban számtalan tünetet okozhat. A spektrum „enyhe" szélén elhelyezkedÅ‘ gyerekeknél sokszor nehéz a diagnózis felállítása, így esetleg csak késÅ‘n kapnak szakszerű fejlesztést (a szenzoros integrációt javító fejlesztést, illetve autizmus-specifikus gyógypedagógiai fejlesztést).
Párkapcsolati és családi problémák
Párkapcsolati problémák
Kommunikációs, konfliktuskezelési nehézségek
Gyakran visszatérnek bizonyos viták, melyekben nem sikerül meghallani egymás szempontjait, mindkét fél újra és újra meg nem értettnek érzi magát, nem sikerül elmozdulni bizonyos holtpontokról. A visszatérÅ‘ kommunikációs- és konfliktusmintázatokban általában felismerhetÅ‘k a pár tagjainak személyes múltjából, fÅ‘leg gyerekkorából hozott minták. sérülések, illetve a párkapcsolat dinamikájában is azonosíthatók okok, amik az elakadást okozzák.
​
Szexuális problémák
Egyik vagy mindkét félnél megjelenÅ‘ problémák a szexuális vággyal, az izgalmi fázissal, az orgazmus elérésével. E problémák eredhetnek a szexszel kapcsolatos kommunikáció problémáiból, párkapcsolati problémákból, vagy egyik vagy mindkét fél egyéni problémáiból (traumák, önértékelési problémák, nÅ‘iességgel / férfiassággal kapcsolatos problémák stb.).
​
Krízisek, veszteségek feldolgozása
A pár élete során kerülhet nehéz helyezetbe külsÅ‘ események, veszteségek miatt. A krízishelyzetek a párt össze is kovácsolhatják, de van, hogy segítségre van ahhoz szükség, hogy pár tagjai egymás számára érzelmi támogatást tudjanak nyújtani a nehéz helyzetben.
​
Családi problémák
Tünethordozó családtag
A családokban gyakran elÅ‘fordul, hogy az egyik családtag „problémássá" válik, ez nagyon gyakran az egyik gyerek, aki viselkedészavart, evészavart, beilleszkedési problémákat stb. mutat. A probléma azonban sok esetben az egész család működésével kapcsolatos gondokat jelez, az egyik családtag tünete segíti a családot abban, hogy összefogjanak, a figyelem ide terelÅ‘dik a család egységét fenyegetÅ‘ konfliktusok helyett. Ilyen helyzetben a tünethordozó családtag gyógyulása általában nem tartós, vagy ha az adott családtag jobban lesz, egy másik családtagnál jelennek meg problémák. A tünetet kialakító családi mintázatok, dinamikák feltárása és megváltoztatása családterápia keretein belül lehetséges.
​
Beteg vagy sérült családtag
Ha a család egyik tagja súlyos testi betegséggel vagy valamiféle sérüléssel él (fogyatékosság, epilepszia, autizmus, daganatos betegségek stb.), az komoly kihívás elé állítja a családi rendszert is. Szükség van a helyzet elfogadására, feldolgozására, a megfelelÅ‘ erÅ‘források mozgósítására.
​
FejlÅ‘dési krízisek
A család életében a családi életciklusok váltásai (pl. elsÅ‘ gyermek születése, iskolába lépése, kamasz nevelése, gyerekek kirepülése) feszültségekkel járnak, alkalmazkodást igényelnek, aminek sikerességét a hozott minták is befolyásolják. ElÅ‘fordulhat, hogy az új egyensúly kialakításához a családnak segítségre van szüksége.
​